|
LÁTTAM A HOLDSUGARAT SZABADKÁN
Fotógaléria
2008. március
27.
 Este
11 óra körül értünk az iskolához. Egy csendes utcában voltunk, ahol szinte alig
volt közvilágítás. De amikor éppen azon kezdtem tanakodni, hogy vajon tényleg a
megfelelő helyszínen vagyunk-e, hirtelen egy fiatalember jött ki nagy
lendülettel az ajtón, és melegen üdvözölt bennünket az iskolájában. Egy
klubvezető volt, és mint idősebb önkéntes, az volt a feladata, hogy a Holdsugár
Programban résztvevő gyerekeket és fiatalokat készítse fel és figyeljen rájuk.
Felkísért minket, hogy letehessük a holminkat és lássuk, milyen harapnivalót
készítettek. Gyorsan elkészültünk és lementünk az alagsorba, ahol maga a
Holdsugár Klub működött.
A Holdsugár
Klubokat a Klub 21 – Pozitív Kommunikációért Egyesület részeként Kiss Dezső
hozta létre Szerbiában, egy nyugdíjas tanár, aki maga is ebben az iskolában
dolgozott, és a klubok jelenleg számos szabadkai iskolában működnek. A klubok a
gyerekek számára biztonságos helyet nyújtanak minden pénteken este 7 vagy 8
órától éjfélig. De valójában ennél sokkal többet jelentenek. Minden egyes
iskolában, amit meglátogattunk, 50 vagy akár 100 gyerek pingpongozott,
csocsozott, célbadobós játékot játszott, tornázott, vagy éppen valamilyen
kézművességgel foglalkozott, vagy táncolt. Egy teljesen más környezetbe térnek
vissza az iskolájukba, mint amit nap közben látnak. A Holdsugár Programban
elkötelezett felnőttek (tanárok, idősebb diákok vagy szülők) kreatív
tevékenységeket nyújtanak a gyerekeknek, és segítenek nekik abban, hogy
megtalálják és kifejezésre juttathassák önmagukat – egy biztonságos és támogató
környezetben. A gyerekek ezen kívül itt meleg és tápláló ennivalóhoz is jutnak.
Ezek a gyerekek
közül sokan nem vesznek részt semmilyen iskolán kívüli elfoglaltságban. Miután
nemrégiben két fiatalember heroin túladagolásban lelte halálát, Dezső jobban meg
van róla győződve, mint valaha (ha ez egyáltalán lehetséges!), hogy a
fiataloknak szüksége van az ilyesfajta elfoglaltságokra. Az önkéntes
klubvezetőkből pedig láthatóan ugyanaz az eltökéltség sugárzik, hogy biztosítsák
a rászoruló fiataloknak ezeket a programokat.
Szabadka csak
tíz mérföldre fekszik a magyar határtól, és magyarok, horvátok, szerbek és
muzulmánok különleges etnikai keveréke él itt. Többen beszélnek magyarul, mint
bármely más nyelven (a magyar pedig legalább annyira különbözik a szerbtől, mint
az angol a szuahélitől!), a szerb a második helyen áll, a horvát pedig a
harmadikon (a horvát és a szerb nyelv hasonlóak, csak az egyik a cirill, a másik
pedig a latin ábécét használja).
Dezső sok
embernek bemutatott engem, köztük a szabadkai ifjúsági és sportügyi tanácsosnak,
akivel szoros partnerséget egy támogató kapcsolatot alakított ki, és jó néhány
helyi üzletembernek, akik rendszeresen támogatják a programot adományokkal.
Találkoztam még más önkormányzati tisztviselőkkel is, akik szintén határozottan
támogatják a programot. Ez a szervezet a közösségben gyökerezik, a közösség
támogatja, a közösség adja a hajtóerejét és a közösség vesz részt benne! Éppen
emiatt a szervezet biztosan tovább fog növekedni, mivel önkéntesek egy
elkötelezett csoportjára és még több száz lelkes gyerekre támaszkodik.
Az este számos
különféle Holdsugaras programot mutattak be nekem, és találkoztam
iskolaigazgatókkal, klubvezetőkkel és angoltanárokkal és mind a négy iskolában.
Ezen kívül találkoztam több száz aktív gyerekkel, akik élvezték a játékot, és
miközben jól érezték magukat, még testmozgásban is részük volt. A Holdsugár
program úgy lett kialakítva, hogy biztosítsa, hogy a játék ne legyen túlságosan
versenyközpontú, és hogy fejlessze a sportszerűséget és a csapatszellemet.
Az este utolsó
meglepetése az uzsonna után következett. Amint felhangzott a hangos hip-hop
zene, tudtam, hogy valami különlegesben lesz részem: három tinédzser fiú
elkezdett – street-style break dancet táncolni!
Katy
Love
|
.jpg)
