|
HOLDSUGARAS SPORTKOMMUNIKÁCIÓS TÁBOR SZABADKÁN
Készült: 2008.
január 8-án
Fotógaléria
A
hivatalos adatok
A Klub 21 -
Egyesület és Szabadka Község -
 sport-
és ifjúságügyi szakterület - a Holdsugár Program keretében 2007.
december 14. 15. és 16-án a szabadkai Kizúr István Általános Iskolában,
Kultúrák, Konfliktusok, és Fiatalok néven nemzetek közötti (multietnikus)
sportkommunikációs táborozást szervezett szerbiai és magyarországi gyermekek és
fiatalok számára. A tábor létrehozásához anyagilag jelentős mértékben járult
hozzá a szegedi „Esély a Stabilitásra” Közalapítvány – „Chance
for Stabillity „Public
Foundation, ahol a Klub 21 – Pozitív Kommunikációért Egyesület, fenti táborozási
projektjével eredményesen pályázott. A tábor mukájában 12 klubból és
szakintzményből öszesen 133 gyermek és felnőtt vett részt. A vendégklubokból 40
versenyző, a szabadkaiakból pedig 87 vett részt az asztalitenísz-, a kosárlabda-,
a csocsó- és a darts-versenyeken. A szombat esti Holdsugár Klub programjának
résztvevői és vendégei száma öszesítve150 főre becsülhető.
(Galacz
Ferenc, tanár, a tábor sportversenyeinek főszervezője)
A
célkitűzések megvalósításának egyik átfogó evaluációja
„A 150 résztvevő,
többségében gyermek, öt nemzet fiataljai, látszatra nagyon különböztek
egymástól. Más nyelvet beszéltek, más a vallásuk, más a szociális helyzetük,
mások a szokásaik, más kultúrákban nevelkedtek, egy dologban találtak közös
érdeklődést, ez a labda! Szerbek, horvátok, magyarok, romák, albánok, először
csak félénken, egymást méregetve játszottak, majd belemelegedtek a pingpongba,
kosárlabdába, és egyből eltűntek a különbségek! Mérkőzések sorozatát játszották
le a gyerekek a legnagyobb egyetértésben, egy hangos szó nélkül. … Kifejezetten
jó volt nézni a különböző gyereket, ahogy együtt játszanak, hihetetlen dolgokat
láttunk! Egy szentendrei magyar fiú a mérkőzések szünetében négy kis koromfekete
szerbiai roma poronttyal táncolt (break dance). … A Szentendrei Kosárlabda SE
kadét csapata a veterniki Roling kosárlabdázóival mérkőzött. Veternik Újvidék
elővárosa, lakosai a horvátországi és boszniai háború poklából menekült szerb
családok. Játékvezető nélkül folyt a meccs, egy hangos szó nem volt! Szülők,
felnőttek hiányában se voltak ellentétek, feszültségek. Csak játszani,
ismerkedni, barátkozni vágyó gyerekeket láttunk, akik nagyon jól érezték
magukat, a hajnali kettőig tartó sportbulin.”
(Dr.
Kovács Ferenc, a Szentendrei KSE elnöke)
Egy
sportpedagógiai kiértékelés gyakorlati konklúziója
„A kosárlabdázó,
pingpongozó, csocsozó, dartsozó vagy csak szurkolóként jelenlevő egyetemi
hallgatók oly mértékben érezték jól magukat, és tartják hasznosnak a Holdsugár
találkozókat, hogy szeretném, ha a következő hasonló Holdsugaras megmozdulásra a
Szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Tanszéken kerülne sor.”
(Dr. Lepeš
Josip,
tanszékvezető, a
Szanbadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar testnevelés szakos tanára, aki a
táborlakóknak a doppingszerekről tartott érdekes ineraktív előadást)
Előfordul, hogya
természet felülírja a programot
«A Róka-tanya
számos kézműveségi műhellyel várta a táborozó gyerekeket. Más esetekben ezek a
kézműveseket úgy lepik meg a gyerekek, mint a méhecskék a mézet. Számomra nagyon
szimpatikus volt, hogy kézművesség ide, kézművesség oda, a gyerekek rohatak ki a
frissen hullott hóra, és kitörő örömmel, önfeledten vetették bele magukat az
egyik legősibb kézművességbe – a hógolyózásba.»
(Mr. Hulló
István, biológus, a szabadkai Városi Múzeum igazgatója, vendéglátó)
Leckék
multikulturalizmusból
«A különböző
nemzetek, nemzetiségi csoportok kultúrájának egy-egy sajátos megnyilvánulásának
is tanúi lehettünk. Megtudhattuk többek között, hogy a roma gyerkek körében a
nemek közötti kapcsolatok egyetlen kérdése sem tabu. Pl. vacsorára indulva, az
újvidéki roma együttes egyik töpörtyűnyi tagja (volt vagy 5-6 éves) megkérdezte,
hogy vacsora után csajozás lesz-e (persze a «csajozás» helyett ő egy
jóval közhasználatibb igét alkalmazott). A kérdés nagy sikert aratott.»
(Kiss Dezső,
a szabadkai Klub 21 - Egyesület koordinátora)
A
tábor címének sajátosan szellemes bemutatása
„Versenyen kívül a
kommunikációs program már a határ után megkezdődött, mert miután
siettünk, hogy odaérjünk a kezdésre, sajnos egy jó szemű szerb rendőr le is
fényképezett minket, mert a 60 km/óra helyett 71 km/ órával száguldottunk. A
konfliktus abból
adódott, hogy mi nem beszéltünk szerbül, a rendőr meg azon kívül, hogy 3000
dinár, nem tudott többet magyarul. Egy telefon segítségével aztán
kultúráltan lerendeztük az
ügyet (Nem csoda, hisz a szabadkai Holdsugár Klubok munkáját a környékbeli
rendőrség is szimpátiával kíséri. K. D. megjegyzése.), és ezután egy
barátságos tisztelgéssel továbbengedett. Így a
fiatalokkal teli kocsi odaért
a sporttáborba.”
(Jakab
Péter,
Szentendre, a Magyarországi Éjféli Sportbajnokság Egyesületek elnöke)
Az addiktológus szakemberek mentik a gyerekeket a
drogprevenciós előadástól
„Szóltak, hogy van még fél óránk, de mi mégis befejeznénk. Volna még bőven miről
beszélgetnünk, de ti már igen éhesek lehettek, a délutáni és éjszakai
versenyeken viszont jó kondiban kell, hogy legyetek. Drogprevenciót a
győzelmetek kárára mi nem végzünk!”
(Tóth-Horti
Lívia
és
Ritcz
Dencs Tünde,
az „Exspecto” szakmunkatársai, déli 12 órakor)
A versenypóló az együvé tartozást fejezi ki
„Szimpatikusak voltak a sportversenyek drukkerei is. Minden vendégversenyző
kapott ajándékba holdsugaras pólót, ami akkora sikert aratott, hogy a drukkerek
közül is sokan szerettek volna hozzájutni, akár pénzért is. Nagy kár, hogy nem
jutott pénz a tábor kezdete előtt újabb rendelésre, így a pólótartalékunk utolsó
szálig elfogyott.”
(Milan
Torbica,
a Jovan Mikić
Általános Iskola Holdsugár Klubjának vezetője)
A jó humor is kultúra, sőt…
„Viszont történt a
megnyitón egy igazán belevaló esemény. A program része volt, hogy minden
vendégklub bemutatkozik. Nem is volt ez másként, ki beszámolóval, ki
muzsikaszóval, filmmel, vagy éppen néptánccal promotálta magát. Amikor a
szentendrei barátaink bemutatkozása volt „napirenden”, hirtelen nagy lett a
vigadalom a közönség soraiban. Ezt a csapatot a csapatvezető, Jakab Péter
mutatta be magyar nyelven, koordinátorunk, Kiss Dezső pedig segített ezt
közvetíteni közönség felé szerb nyelven. Igen segített, vagy segített volna!?
Jakab Péter első mondatait tökéletesen sikerült lefordítania ugyanarra a
nyelvre, amelyen a bemutatkozó is megszólalt – magyarra. A tolmácsolás oly
tökéletesre sikeredett, hogy, - mint egy „itteni magyarra” fordítva - az
elhangzott magyar mondatokat nem ismételve, hanem saját szavaival mondta el.
Ezt a véletlen, vagy szándékos(!?) bakit a közönség ovációval jutalmazta, -
Dezső ba’ pedig rezzenéstelen arccal folytatta tovább, mintha ez a program
forgatókönyvéhez tartozott volna, most már persze szerb nyelven. Ezt a
tolmácsbeszédet a veterniki és másik szerbajkú vendégek is értették már. Igazán
remélem, hogy fennmaradt valahol egy videofelvétel erről az eseményről, mert
gazdagítani lehetne vele a tolmácsolás módszertanát.”
(Losonc Tibor,
egyetemi hallgató, a Holdsugár Klub önkéntese)
|
.jpg)
