|
AZ IDEI NYÁR… LASSAN VÉGET ÉR
Készült:
2006. augusztus 17-én
Egyfajta módosított újságírói fordulattal úgy
kezdeném, hogy a cím nem az utcán, hanem az iskolában
„hever”. Ma, csütörtökön, a délelőtti órákban,
a Műszaki Iskolában jártam, ahol a Holdsugár Klub l működik.
A tanári kar tagjai az első tantestületi ülésre gyülekeztek.
Nagy iskola, a tantestület létszáma hasonlóan. És jöttek,
jöttek a tanárok (egykori munkatársaim), és én egy kicsit
megijedtem. Szinte alig néhányukra ismertem rá. Mintha
mindenki megváltozott volna. Fiatalosan, sugárzó arccal, vidáman,
maguk mögött a szünidő kellemes, iskolai gondoktól mentes
napjaival, kitörő, hangos örömmel üdvözölték egymást. Körülöttük
még a levegőnek is valamiféle különleges, szinte
„ezoterikus” sugárzása volt, amelyet az újra kezdés
kihívó mámora okozott. Ilyen különleges lelki állapotot az
ember csak a „nyárvégi” szív-lélek pedagógusoknál
észlelhet. Ez csakis rájuk jellemző. Megfeledkezve az előző
tanév minden kín-keservéről lelkesen fognak hozzá újra a
gyermeki lélek és test pallérozásához.
Mai
jelentkezésem honlapunkon – ha megengedik - legyen
tisztelgés a mindenkori iskola
minden pedagógusának.
A holdsugarasok nyáron is, ha megcsappant létszámmal,
de szünet nélkül „működtek”. Ez (volt) az első
nyarunk, amelynek a kezdetén pontosan nem tudtuk, hogy hogyan
fog majd alakulni a program. Most már többé-kevésbé tudjuk.
A gazdag nyári tapasztalatok közül az alapvetőt fogalmaznám
meg: a tanítás befejeztével megcsappant a szabadkai klubok látogatóinak
száma. Jól mondta Ćoćo, az edzőnk, hogy a pingpong téli sport. Nyáron a
gyerekek fürödni szeretnek, ahol „kihúzza” őket
a víz és a nap, estére már fáradtak, utána, este már nem
szívesen járnak sportolni. Ezen kívül, aki rendszeresen
olvassa a sajtót, tudja, hogy a nyári időszakban, az utóbbi
időben itt nálunk is, szó szerint harc folyik a fiatalokért,
hogy „betereljék” őket valamelyik, többé-kevésbé
(sajnos az utóbbiak száma sem alacsony) hasznos programot nyújtó
táborba. Nyáron, egyszerűen hiány van a fiatalokból.
Mindennek ellenére a Holdsugár
Klub 1-ben maradt egy 15-20 fős kitartó csapat.
Rendszeresen ott vannak a klubestéken, de ők is szívesen tartózkodnak
a szabadban a csillagos ég alatt. Gyakran kiülnek az iskolával
szemben levő parkba, beszélgetnek, vagy csak egyszerűen szemlélik
a csillagos eget. Egy idő után lejönnek a klubba, játszanak
egy kicsit, újból kimennek, és ez így zajlik hétről hétre.
Beláttuk, hogy a nyári programunkon egy kicsit változtatni
kell: ki kell mozdulni a klubból, kirándulásokat, esetleg táborozást
kell beiktatni, vagy valami hasonlót. Nem véletlen, hogy a
magyarországi partnerszervezetünk, a MÉSE, hétvégi táborozásra
invitálta az itteni klubokat a Szentendre melletti Leányfalura.
Mi, szabadkaiak nem tudtuk a látogatást megszervezni, de a
bajsai Holdsugár
Klub 3, - Námesztovszki Béla vezetésével - igen. Ezért
külön elismerést érdemel. Remélem ír majd a honlapunkra
egy tartalmas, sok fotóval „megtűzdelt” beszámolót
táborozásukról a „szomszédban”.
Nekünk itt Szabadkán, eddig csak egy egynapos kirándulást
sikerült megszervezni a két klub fiataljainak, a Ludasi-tó
melletti Róka tanyára. Ha nem is egy életre szóló, de
minden bizonnyal emlékezetes élmény volt ez számukra. A
gyerekeknek, Hulló István biológus, a Csornai Richárd Ökológiai
Egyesület elnökeként a tó és környékének élővilágáról,
a civilizáció okozta ártalmakról, a Szabadkai Múzeum
igazgatójaként pedig, az itt élt emberek egykori szokásairól,
hagyományairól, szokásairól beszélt. 
Mivel a tanyán ezekben a napokban egy hagyományőrző tábor
programja is folyt, a gyerekeknek alkalmuk volt a gyakorlatban
is megismerkedni a különböző kézműves foglalkozásokkal. A
szakmai beszélgetés és a terepjárás mellett, nem csak láthatták,
hogy hogyan készül a nyári kemencében sült barackos kalács,
de meg is kóstolhatták azt.
A kirándulás szerves részét képezte a Holdsugár
Program hagyományos pingpongversenye is, mert a tábor ehhez is
biztosított feltételeket. Az idő is kedvezett, lehetett fürödni,
csónakázni, horgászni, focizni. A két Holdsugár
Klub fiataljainak kirándulását a szabadkai Rotary
Klub támogatása tette lehetővé.
Kiss
Dezső
|